Hans-Ulrich Rudel "A p�nc�losok r�me" (1916- 1982 ) Hans-Ulrich Rudel 1916-ban sz�letett Szil�zi�ban, sz�lei magas beoszt�s� k�zhivatalnokok voltak. A tanul�i �vek nagyon kev�s sikert hoztak a fiatal Rudel sz�m�ra. Kem�ny k�zd�szelleme �s rend�thetetlen akarata legink�bb a sport ter�let�n mutatkozott meg, amelyben sz�p eredm�nyeket �rt el. Iskol�i befejez�se ut�n 1936-ban bel�pett a Luftwaffe k�tel�k�be. El�sz�r Ju-87 zuhan�bomb�z�ra k�rt kik�pz�st, de k�relm�t elutas�tott�k, �s t�volfelder�t�nek k�pezt�k ki. A Lengyelorsz�g elleni hadm�velet sor�n m�g t�volfelder�t� feladatk�rben hajtott v�gre bevet�seket. Harct�ri teljes�tm�ny��rt oktober 11-en m�sodoszt�ly� vaskereszttel t�ntett�k ki. Ekkor v�gre megkezdhette a zuhan�bomb�z� kik�pz�st, amelyet 1940 m�jus�ban el�l�ptet�ssel fejezett be. Rudel els� �les bevet�s�t, amelyet m�r Ju-87 Stuk�val rep�lt, a Szovjetuni� elleni Barbarossa-hadm�velet sor�n harcolta v�gig 1941 j�nius�ban.
	A k�vetkez� hetek sor�n oly sok bevet�sen vett r�sz, �s annyi ellens�ges harcj�rm�vet semmis�tett meg, hogy ki�rdemelte a Vaskereszt els� oszt�ly� fokozat�t. Ulrich els� igaz�n kimagasl� gy�zelm�t 1941. szeptember 23-�n szerezte, mikor egys�g�vel a kronsztadi kik�t�ben �llom�soz� fekete-tengeri Flotta egys�geit t�madt�k. A t�mad�s sor�n a pil�ta egy pontos �s prec�z tal�lattal els�llyesztette a szovjet Marat csatahaj�t. "Megvan, eltal�ltuk... minden bizonnyal a l�szerrakt�rt �rte a bomba... Felrobban!" - sz�molt be a g�ppusk�sa.
1941 kar�csony�ra Rudel m�r t�l volt az 500. bevet�s�n, amely ut�n ism�t kit�ntett�k. Az ekkor m�r tapasztalt pil�t�t a Luftwaffe vez�rkara egy id�re kivonta a frontszolg�latb�l, �s kik�pz�si feladatokkal b�zta meg. A Stuka-kad�tok oktat�sa viszont nem nyeri el a f�rfi tetsz�s�t, �gy 1942 janu�rj�ban saj�t k�r�s�re visszahelyezik a harcol� alakulatokhoz. Visszat�r�se ut�n nem sokkal, Lovagkereszttel t�ntetik ki �s parancsnoki beoszt�st kap.1943 febru�rj�ban m�r t�l van az 1000. bevet�s�n, �s lassan �l� legend�v�, a n�met l�gier� propagandafigur�j�v� v�lik. Az �j Ju-87 G t�pussal megszerzett els�, harckocsi ellen el�rt gy�zelm�t Rudel 1943 m�rcius�ban aratta Belgorod mellett, mikor egy szovjet T34-est l�tt ki, ezzel is bebizony�tva a t�pus tankvad�szi feladatokra val� alkalmass�g�t. Az �j rep�l�g�p azonban nem csak p�nc�losok, hanem egy�b katonai j�rm�vek ellen is hat�konynak bizonyult: m�g jav�ban zajlott a t�pus berep�l�se, mikor a fekete-tengeri flotta ellen v�grehajtott t�mad�s sor�n 70 szovjet partrasz�ll� j�rm�vet semmis�tett meg. P�r nappal k�s�bb kimagasl� harct�ri teljes�tm�ny��rt megkapta a t�lgyfalombokat is a Lovagkeresztj�hez. A korai sikerek meggy�zt�k a Luftwaffe vez�rkar�t �s sz�mos p�nc�lvad�sz sz�zadot �ll�tottak fel. Az �j hadvisel�si m�dszer taktik�j�nak kialak�t�s�val Rudelt b�zt�k meg. Az �ltala kidolgozott m�dszer l�nyege az volt, hogy a pil�t�k h�tulr�l rep�ltek r� a c�lpontokra �s a motort�r burkolat�t, t�madt�k, amely viszonylag gyeng�bb p�nc�lozotts�ga ok�n k�ptelen volt ellen�llni a 37 millim�teres l�ved�keknek.
1943. okt�ber�ben megkapta a t�lgyfalombokkal kieg�sz�tett Lovagkeresztj�hez a kardokat is, majd 1944 m�rcius�ban, miut�n sikerrel teljes�tette az 1500. bevet�s�t �rnaggy� l�ptett�k el�. Rudel egys�g�t m�lyen a frontvonal m�g�tt La-5 vad�szok t�madt�k meg, �s kil�tt�k az egyik Stuk�t.
A r�di�n leadott �zenetb�l vil�goss� v�lt hogy a szem�lyzet s�rtetlen�l t�l�lte a k�nyszerlesz�ll�st. Rudel p�ld�t mutatva b�tors�g�b�l lesz�llt az ellens�g ter�let�n, hogy felvegye �s a saj�t ter�let�kre, menek�tse t�rsait. A laza, fel�zott talajon a Ju-87 G m�r nem tudott felsz�llni �gy nem volt m�s lehet�s�g�k, mint hogy gyalog menek�lnek a n�met vonalak fel�. A tiszt �s bajt�rsai el�rt�k a Dnyesztr foly�t, amely meg volt �radva. Nem volt m�s es�ly�k az �letben marad�sra, mint nekivetk�zni �s beleg�zolni a 600 m�ter sz�les hideg foly�ba. Hans-Ulrich-on k�v�l senki nem �lte t�l. Betegen �s sebes�lten de egyed�l Rudel �rte el a n�met vonalakat. A tiszt visszat�rt egys�g�hez, ahol kit�r� �r�mmel fogadt�k.
	Ulrich emberfeletti teljes�tm�nye nem csak szem�lyes k�rnyezet�t, hanem feletteseit is leny�g�zte, �gy m�rcius 29-�n �tvehette a l�tez� legnagyobb kit�ntet�st a brili�nsokkal, kardokkal �s t�lgyfalombokkal d�sz�tett Lovagkeresztet. A katonai el�remenetel �gy t�nt, hogy el�rte a cs�cspontot. Rudel azonban nem �hajtott kev�sb� vesz�lyes beoszt�sba ker�lni,
ragaszkodott a frontszolg�lathoz. A pil�ta hihetetlen hozz��rt�s�t h�ven p�ld�zta, hogy egy haz�nkban rendezett katonai bemutat�n, amely els�sorban propagandac�lokat szolg�lt, a f�ri egyetlen l�v�ssel megsemmis�tett egy zs�km�nyolt T34-es p�nc�lost. 1944. m�rcius 29-�n b�tors�g��rt ism�telten kit�ntett�k, m�ghozz� a direkt sz�m�ra k�sz�tett brili�nsokkal, kardokkal �s t�lgyfalombokkal �kes�tett Lovagkereszt arany fokozat�val. Rudel folytatta a harcot �s tov�bbi gy�zelmeket szerzett, �m 1945 febru�rj�ban s�lyosan megsebes�lt, mikor egy l�gv�delmi l�veg eltal�lta a g�p�t. A k�nyszerlesz�ll�st k�vet�en t�bori korh�zba sz�ll�tott�k, ahol az orvosok amput�lt�k egyik l�b�t. Rudel azonban nem adta fel a k�zdelmet �s miut�n egy berlini korh�zban fel�p�lt s�lyos s�r�l�seib�l, megtanult m�l�bbal j�rni �s visszat�rt egys�g�hez. A legend�s tiszt felettesei nem akart�k bevet�sre engedni, �s az Immelman n�vvel jelzett 2. Schlachtgeschwader sz�zad parancsnoks�g�t b�zt�k r�, amely az egyik legeredm�nyesebb tankvad�szokat rep�l� n�met egys�g volt. Hans Rudel utolj�ra m�jus 8-�n emelkedett el a f�ldt�l szeretett Stuk�j�val, mikor is �tmenek�tette �letben maradt embereit a szovjetek �ltal ellen�rz�tt ter�letek felett �s megadta mag�t az amerikaiaknak. A hadt�rt�nelem legeredm�nyesebb csatapil�t�ja �sszesen 1000 katonai j�rm�vet, 150 t�z�rs�gi egys�get, 519 ellens�ges harckocsit, 70 partrasz�ll� j�rm�vet �s 11 vad�szg�pet l�tt ki, de az � nev�hez f�z�dik, a Marat csatahaj�, illetve k�t m�sik haditenger�szeti csatahaj� els�llyeszt�se is. Rudel egymag�ban olyan s�lyos k�rokat okozott a V�r�s hadsereg sz�m�ra, hogy Szt�lin p�ld�tlanul nagy �sszeg� 100. 000 rubeles v�rd�jat t�z�tt ki a fej�re - a pil�ta m�gis t�l�lte a vil�gh�bor�t. Hans-Ulrich Rudel 1982-ben hunyt el N�metorsz�gban. F�ldi maradv�nyait Dornhausen temet�j�ben helyezt�k v�gs� nyugalomra. "Csak azok az elveszett emberek, akik feladj�k saj�t maguk." - mondta egykoron a pil�ta, ki soha nem adta fel n�zeteit: hal�l�ig Adolf Hitler felt�tlen h�ve maradt. Hans Rudel rep�l�g�pe a Ju-87 G Stuka Hans-Ulrich Rudel a m�sodik vil�gh�bor� sor�n 2500-n�l is t�bb bevet�st harcolt v�gig. Ezek k�z�l mintegy n�gysz�zat Focke-Wulf 190-essel teljes�tett, amely g�ppel 11 l�gi gy�zelmet szerzett, kedvenc �s legt�bbet rep�lt t�pusa azonban a Ju-87 G-1 volt.
	A Ju-87 rep�l�g�pet m�g a harmincas �vek v�g�n, zuhan�bomb�z�k�nt �ll�tott�k hadrendbe: a Stuka nevet a g�p jellegzetesen vis�t� hangj�r�l kapta. 1943-ban, amikor a D t�pust �talak�tott�k G-jelz�s� tankvad�ssz�, a merev f�fut�val
szeret Ju-87 m�r nem sz�m�tott korszer� rep�l�g�pnek: lass� volt �s sebezhet�, a frissen felszeret 37 millim�teres g�p�gy�k, azonban elk�peszt� rombol�er�vel szerelt�k fel a rep�l�g�pet. Olyan tapasztalt pil�t�k kez�ben, mint Rudel is volt, a Ju-87 G tankvad�sz hamarosan a szovjet p�nc�losok r�m�v� v�lt. Forr�s: www.callofduty.hu